HU

Please note: The content on our website has been machine translated. Therefore, please forgive us for small errors!

Tájékoztatás az AÜG-reformról

A Bundestag 2016. október 21-én a szövetségi kormánynak a munkaerő-kölcsönzésről szóló törvény (AÜG) reformjáról szóló 2016. június 1-jei végleges törvénytervezete alapján átfogó módosításokat fogadott el az AÜG-hez, amelyek 2017. április 1-jén lépnek hatályba.

1 Maximális átutalási időszak bevezetése §1 para. 1b AÜG
A jövőben legfeljebb 18 hónapos átutalási időszak lesz érvényben. Ezt a munkavállalóhoz, nem pedig a munkahelyhez viszonyítva kell kiszámítani. Ennek eredményeképpen a kölcsönzött munkavállaló nem lehet 18 hónapnál hosszabb ideig egy ügyfélnél.

1.1 A 18 hónapos időszak kiszámítása - megszakításiidőszak
A 18 hónapos maximális kiküldetési időszak kiszámításakor az adott ügyfélnél a korábbi (2017.04.01-től számított) kiküldetési időszakokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az adott kölcsönzött munkavállaló ugyanazon vagy egy másik kölcsönbeadón keresztül került-e kiküldetésbe az adott ügyfélhez. Ez nem vonatkozik arra az esetre, ha a kölcsönzött munkavállaló időközben három hónapnál hosszabb ideig megszakítás nélkül nem állt munkaviszonyban az ügyfélnél.

1.2 Kollektív szerződések és vállalati megállapodások nyitó záradéka
A jogalkotó lehetőséget teremt a 18 hónapos időtartamtól való eltérésre és a maximális megbízási idő eltérő (hosszabb vagy rövidebb) meghatározására. Ezek az eltérések a kollektív szerződések vagy az ügyfél szektorának/vállalatának az ilyen kollektív szerződések alapján kötött vállalati megállapodásai révén lehetségesek.

1.3 Szankciók a munkaerő-kölcsönzés maximális időtartamának megsértése esetén:
A törvény három szankciós lehetőséget ír elő. A 18 hónapos határidő túllépése a jövőben a bérbeadó cég és az ügyfél részéről közigazgatási szabálysértésnek minősül, amely egyedi esetenként akár 30 000 euróval is büntethető.

Továbbá a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó engedély birtokosának megbízhatósági ellenőrzését a jövőben kifejezetten a munkaerő-kölcsönzés időtartamának való megfelelés kritériuma alapján kell elvégezni. A munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó engedélyt következményekkel kell számolni, egészen a visszavonásig bezárólag.

Ugyanakkor a törvény kimondja, hogy a munkaerő-kölcsönző és a kölcsönbeadó közötti munkaviszony érvénytelen, és az ügyféllel munkaviszony jön létre. A kölcsönzött munkavállaló azonban a 18 hónapos időszak lejártát követő egy hónapon belül jogosult írásban tiltakozni munkaviszonyának az ügyfélre történő átruházása ellen ("visszatartási nyilatkozat").

1.4. A megbízásiidőszak kiszámítása
A maximális megbízási időszak kiszámításához csak a 2017.04.01-én befejezett megbízási időszakok kerülnek felhasználásra.

2 Egyenlő díjazás a 9 hónapos bevetés után AÜG 8. § (4) bekezdés
Az új AÜG tartalmazza a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó vállalkozásnak azt a kötelezettségét, hogy a kölcsönzött munkavállalónak elvileg "egyenlő díjazást" kell fizetnie kilenc hónapos, ugyanazon ügyfélnél történő bevetés után. Így a kiküldetési időszak végén az adott kölcsönzött munkavállalót minden díjazási kérdésben ugyanolyan helyzetbe kell hozni, mint az ügyfél hasonló munkavállalóját.

Az "egyenlő díjazás" fogalmát a törvény nem határozza meg. Még nem tisztázott véglegesen, hogy mely javadalmazási elemek tartoznak az "egyenlő díjazás" hatálya alá (például a vállalati nyugdíjrendszer az állandó alkalmazottak esetében), de az összes fix és változó javadalmazást be kell vonni.
Az AÜG azonban tartalmaz egy vélelmezési rendelkezést. Eszerint vélelmezhető, hogy egyenlő díjazás jár, ha a kölcsönzött munkavállaló egy hasonló állandó alkalmazott "kollektívan megállapított díjazását" kapja. Ezen túlmenően, ha természetbeni juttatásokat nyújtanak, akkor "euróban kifejezett értékhelyesbítés" végezhető. Így legalább a természetbeni juttatások az "egyenlő díjazás" részét képezik.

2.1 Nagyobb mozgástér az ágazati pótdíjakra vonatkozó kollektív szerződés alkalmazásakor
A jogalkotó lehetőséget teremt arra, hogy az ágazati pótdíjakra vonatkozó kollektív szerződés (TV BZ) hatálya alá tartozó megbízások esetében eltérjenek a törvényi "egyenlő bérezéstől". Ennek érdekében a kollektív szerződő feleknek módosítaniuk kell a 10%-os integrációs levonást.

2.2 A 9 hónapos időszak számítása - megszakításiidőszak
A "9 hónapos időszak" és annak megszakítása számítására az 1.1. és 1.4. pontra vonatkozó fenti magyarázatokat kell alkalmazni.

3 Jelölési kötelezettség AÜG 1. § 1. bek.
A jövőben csak akkor van hatályos munkaerő-kölcsönzési szerződés (AÜV), ha a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő közötti szerződés kifejezetten ekként van megjelölve, mielőtt Ön "a kölcsönzött munkavállalót munkába adja vagy munkába állíttatja".

Ez azt jelenti, hogy a jövőben a kölcsönbeadónak és a kölcsönvevőnek AÜV-t kell kötnie, mielőtt a kölcsönzött munkavállaló munkába áll.

Ha a szerződés nem kifejezetten AÜV-ként van megjelölve, érvénytelen, aminek következtében a kölcsönvevő és a kölcsönzött munkavállaló között munkaviszony jön létre. A kölcsönzött munkavállaló azonban a kölcsönvevő és a kölcsönbeadó között a kiküldetés megkezdésére megállapított időpontot követő egy hónapon belül jogosult írásban tiltakozni a munkaviszonyának a kölcsönvevőre történő átruházása ellen. ("visszatartási nyilatkozat").

Ezen túlmenően a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő 30 000,00 euróig terjedő pénzbírsággal sújtható közigazgatási szabálysértést követ el, ha nem jelentik be a munkaerő-kölcsönzést, hanem azt burkoltan végzik.

4 A
megadásának kötelezettségeElő van írva, hogy a bérelt munkavállaló személyét az adott megbízás megkezdése előtt (!) meg kell határozni.
Ezért az adott ideiglenes munkavállaló kiküldetésének megkezdése előtt személyre szabottan (vezetéknév, keresztnév és adott esetben születési dátum megadása) kell megadni. A pontosítási kötelezettség megsértése akár 30 000,00 EUR-ig terjedő pénzbírsággal is büntethető mind a hitelező, mind az ügyfél esetében.

5 Tájékoztatási kötelezettség §11(2) AÜG
Hasonlóképpen, a jövőben a munkaerő-kölcsönzésre szánt munkavállalót - minden (!) munkaerő-kölcsönzés előtt is - tájékoztatni kell arról, hogy "kölcsönzött munkavállalóként dolgozik".

Ennek megsértése egyedi esetenként 1000 eurós bírsággal sújtható.

6 A jogalkotó magyarázata (a 3.-5. bekezdésekhez)
A címkézési, adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettséggel kapcsolatos módosításokat az indokolja, hogy a múltban a munkavállalókat állítólagos munkaszerződések és szolgáltatási szerződések keretében vették igénybe. Abban az esetben, ha ez a konstelláció kiderült, az állítólagos vállalkozói szerződéssel rendelkező vállalkozó rendelkezhetett felvételi engedéllyel. Erre hivatkozhatott, és így elkerülhette az AÜG-ben előírt illegális munkaerő-kölcsönzés jogi következményeit. A jövőben az állítólagos vállalkozó és megbízója nem lehet jobb helyzetben ezekben a konstellációkban, mint az a személy, aki illegálisan kölcsönöz ki munkavállalókat, még akkor sem, ha rendelkezik munkaerő-kölcsönzési engedéllyel. (= az "ejtőernyős megoldás" kihagyása).

7 A láncházas bérbeadás tilalma AÜG 1. § (1)
A törvény az úgynevezett láncházas bérbeadás tilalmának első egységesítését is előírja. A Szövetségi Foglalkoztatási Hivatal jogi álláspontja mindig is az volt, hogy a munkaerő-kölcsönzés folyamatos folytatása nem megengedett. Erre vonatkozóan azonban nem volt jogi szabályozás, így a Szövetségi Munkaügyi Ügynökség szinte képtelen volt szankcionálni a láncleasing megsértését.

Mostantól kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a munkaerő-kölcsönzés a jövőben csak akkor lesz megengedett, ha a "kölcsönvevő" és a kölcsönzött munkavállaló között munkaviszony áll fenn. A láncbérbeadás tilalmának megsértése egyedi esetenként 30 000 eurós bírsággal fenyegethető.

8 A sztrájktörők alkalmazásának tilalma 11. § (5)
Az AÜG eddig csak a kölcsönzött munkavállalónak adott jogot arra, hogy megtagadja a munkavégzést abban az esetben, ha az őt foglalkoztató vállalatnál sztrájk van. A kölcsönzött munkaerő-kölcsönzőnek nem kellene sztrájktörőként fellépnie.

A "sztrájktörési tilalmat" az iGZ és a BAP keretszerződésekben a kollektív tárgyalások legutóbbi fordulója során vezették be. Így az iGZ vagy a BAP kollektív szerződéseket alkalmazó munkaerő-kölcsönző cégek már most sem használhatnak sztrájktörőként kölcsönzött munkavállalókat.

9 Változások az együttdöntés területén
A kölcsönzött munkavállalók beleszámítanak az ügyfélvállalatnál működő üzemi tanács tagjainak számításába, ami befolyásolhatja az üzemi tanács méretét és a mentesített üzemi tanácstagok számát. Mind az üzemi alkotmányról szóló törvény, mind az együttdöntési törvény tartalmaz küszöbértékeket, amelyek szerint például a munkavállalói érdekképviseleti szervek mérete a munkavállalók számától függ. Itt a törvény úgy rendelkezik, hogy a kölcsönzött munkavállalókat is beleszámítják. A BAG korábban már döntött így különböző küszöbértékek esetében (BAG, 2013. március 13-i határozat - 7 ABR 69/11 a BetrVG 9. §-áról, és legutóbb a vállalati együttdöntésről BAG, 2015. november 4-i határozat - 7 ABR 42/13).

Az üzemi alkotmánytörvény további módosításai tisztázzák az üzemi tanács tájékoztatáshoz való jogát az ügyfélműveletekben.

Például az üzemi tanács létrehozásáról szóló törvény (BetrVG) 80. szakaszának (2) bekezdése szerint az üzemi tanácsot tájékoztatni kell a harmadik féltől származó személyzeti megbízásokról és azok szerződéses alapjáról. Ezért az AÜV-t valószínűleg azokban a szakaszokban kell majd bemutatni, amelyek érintik az együttdöntési kérdéseket. Az üzemi tanács létrehozásáról szóló törvény (BetrVG) 92. §-a értelmében az üzemi tanácsot tájékoztatni kell arról, hogy a jövőben milyen mértékben tervezik a vállalatnál a feladatokat saját munkavállalókkal vagy harmadik személyekkel végeztetni. Ez csupán nyelvi pontosítás, mivel a BAG a BetrVG 92. §-a szerinti tájékoztatáshoz való jogot már eddig is ebben az értelemben értelmezte.

10 A változások összefoglalása

  • A maximális átutalási időszak 18 hónap.
  • A munkaerő-kölcsönzés törvényben meghatározott maximális időtartamától való eltérés a vevő iparágak kollektív szerződései vagy az ilyen kollektív szerződések alapján kötött vállalati megállapodások révén lehetséges.
  • Az AÜV-t a megbízás megkezdése előtt kell kijelölni.
  • A munkaerő-kölcsönző cégeknek és az ügyfeleknek a kiküldetés előtt meg kell nevezniük a kölcsönzött munkavállalót.
  • A kölcsönzött munkavállalót minden egyes kiküldetés előtt tájékoztatni kell arról, hogy "kölcsönzött munkavállalóként" alkalmazzák.
  • Minden olyan kölcsönzött munkavállalónak, aki 9 hónapnál hosszabb ideig van az ügyfélnél alkalmazásban, a hasonló állandó munkavállaló díjazását kell fizetni.
  • A 2017.04.01. előtti bevetési időszakokat nem veszik figyelembe sem a maximális beosztási időszak, sem a hasonló díjazásra való jogosultság szempontjából.
  • A sztrájkoló vállalatoknál a kölcsönzött munkaerő alkalmazását a törvény megtiltja.
  • A lánctartozásokat a törvény tiltja.
Kérdése van vagy állást keres?
Beszéljen velünk
Kérdése van, vagy állást keres? Akkor beszélj velünk!
Beszéljen velünk
Megbeszélni a találkozót
Érdekli egy állás? Akkor foglaljon időpontot.